Tudástár
Hogyan hat a táplálkozás és a mozgás a laboreredményekre?
A táplálkozás és a mozgás jótékony hatásait gyakran érzékeljük a mindennapokban: javul az állóképesség, csökken a testsúly, kiegyensúlyozottabb lesz a hangulatunk. Mégis, laborvizsgálati szempontból talán kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy egy-egy étrendi vagy sportbeli változás milyen gyorsan és mennyire látványosan képes módosítani a vér- és vizeletparamétereket.
Sokan úgy vélik, a laboreredmények állandók, és csak akkor változnak, ha valamilyen betegség alakul ki. Ez azonban nem teljesen igaz. Már egyetlen kiadós vacsora vagy egy intenzív edzés is okozhat átmeneti módosulásokat egyes értékekben. Például egy nagy súlyzózás vagy hosszabb futás után megemelkedhet a kreatin-kináz szintje a vérben, melyet néhány óra vagy nap múlva újra normál tartományban találunk. A rendszeres testmozgás hosszabb távon kifejezetten előnyös: mérsékli a vércukor- és inzulinszintet, stabilizálja a vérnyomást, és sok esetben a koleszterinértékeket is javítja. Ezért ha valaki sportprogramba kezd, érdemes lehet néhány hónap elteltével laborvizsgálaton ellenőriztetni, milyen pozitív változásokat ért el – vagy adott esetben kiderülhet, mely területen szükséges további finomhangolás.
A táplálkozás terén még látványosabbak lehetnek a változások. Napjainkban rendkívül népszerűek a különféle diéták, a vegántól kezdve a ketogénig, és mindegyik eltérő módon befolyásolhatja a szervezetünket. Vegán étrend esetén gyakoribb lehet a vashiány vagy a B12-vitamin hiánya, ami idővel laborleletekben is nyomon követhető: ilyen például a csökkenő hemoglobin vagy a megnövekedett MCV-érték, amely jelzi a vörösvértestek megváltozott méretét. A ketogén diéta esetében viszont az extrém alacsony szénhidrátbevitel rövid idő alatt eredményezhet súlycsökkenést és jobb inzulinszenzitivitást, ugyanakkor emelkedhet a vér lipidszintje, illetve a ketonok is megjelenhetnek a vérben és a vizeletben. Mindkét esetben rendszeres laborvizsgálatokkal előzhetjük meg, hogy egy kellemetlen mellékhatás vagy hiányállapot rejtve maradjon, és csak akkor kerüljön felszínre, amikor már tünetek is jelentkeznek.
A gyökeres életmódváltást választóknak azt szoktuk javasolni, hogy a kezdés előtt is végeztessenek laborvizsgálatot, majd 6-8 hét múlva térjenek vissza egy kontrollra. Így látható, miként reagál a szervezetük a megváltozott tápanyagarányokra és a rendszeres testmozgásra. Ez a folyamat sokaknak motivációt ad a folytatáshoz, másoknak pedig hasznos iránymutatást, hogy mely vitaminokkal, ásványi anyagokkal vagy étrend-kiegészítőkkel kell kiegészíteniük a diétát.
Mindebből jól látszik, hogy egy laborlelet sohasem „csak egy számhalmaz”. Sokrétű információval szolgál arról, hogyan élünk, mivel terheljük magunkat, vagy éppen milyen mértékben gondoskodunk a szervezetünk optimális működéséről. A Mediversalnál azért tartjuk fontosnak ennek kiemelését, mert a laboratóriumi ellenőrzések nemcsak a betegségek korai felismerésében segíthetnek, hanem a pozitív életmódhatásokat is igazolhatják. A laborvizsgálatok tehát útitársaink lehetnek az egészségtudatos életmód felé vezető úton, megerősítve bennünket abban, hogy a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás tényleg meghozza a gyümölcsét – sőt, a mérőcsövek és a teszteredmények révén feketén-fehéren megmutatja azt.